2011. október 18., kedd

Szilvalekvár


A lekvárfőzéshez nem kell nagy szakácstudomány csak idő és alapanyag. Ugyanis én az 1-2 órás kavargatásnak vagyok a híve és annak, hogy jó legyen az alapanyag, finom, érett, édes, mert én nem használok cukrot.
Tehát megmosom a besztercei szilvát , kimagozom és késsel eldarabolom, majd krumlitörővel  - nem azzal az összecsukható kinyomóssal - jól összetöröm. Nagy lángra felteszem és amikor elkezd forrni akkor beállítom a lángot, hogy szépen lassan fortyogjon.
A már előre kimosott kicsepegtetett üvegeket tepsibe öntött forró vízbe állítom és a kész lekvárt belekanalazom, a tetejére nátrium benzoátot szórok és lezárom. Száraz dunsztba teszem 1-2 napra, és már mehet is a polcra a kamrába.

2 megjegyzés:

  1. Én is készítettem szilva lekvárt, mert szeretjük, Nagyon guszta lett a Tiéd. Örülök, hogy újra olvashatlak.

    VálaszTörlés
  2. Mi is nagyon szeretjük a szilvalekvárt, és egy évben sem maradhat el a készítése, még akkor sem ha marad az előző évből. Nekem volt már 8 éves szilvalekvárom is (2003-as), de olyan finom volt mintha az idén tettem volna el. Kedves vagy, hogy gusztának ítéled, és hogy örülsz annak, hogy újra olvashatsz. Én is így vagyok a Te oldaladdal, szeretek ott nézelődni és olvasni.

    VálaszTörlés