2011. február 2., szerda

Farsangi fánk




A fánk nagyon kényes, sőt a legkényesebb a kelt tészták között. Nagy gyakorlatot kíván az összeállítása, kelesztése és a sütése. A zsírban, olajban sült tésztáknál nagyon fontos a sütési mód. Az olajat vagy zsíradékot felmelegítjük, mielőtt a tésztát beletesszük. Ügyelnünk kell a hőfokra, mert ha forró az olaj vagy  zsír, a tészta külseje gyorsan megsül, és belül nyers marad. Ha viszont hideg vagy langyos olajba, zsírba tesszük, akkor sok zsíradékot szív magába a tészta.

Hozzávalók:

60 dkg liszt, 4 dkg élesztő, 8 dkg cukor vagy édesítő fruktozum, 3 tojássárgája, fél dkg só, 1 likőröspohár rum, 8 dkg vaj, reszelt citromhéj, 3 dl tej, kis vanilia por, 30 dkg baracklekvár, olaj a kisütéshez /bőven, mert lebegnie kell/.

18 dkg lisztből és 4 dkg élesztőből kovászt készítek annyi tejjel, hogy ne legyen híg. A cukrot  a tojások sárgájával és a tejjel jó melegen felverem habüstben, s ha levettem a tűzről, állandóan tovább verem, míg langyos lesz, utána belekeverem a többi hozzávalót.
Jól kidolgozom és akkor a felolvasztott langyos vajat hozzáöntöm és lassan eldolgozom benne. Nem hagyom kelni hanem azonnal gyúrótáblára teszem a tésztát és kinyújtom kisujjnyi vastagságúra. A kinyújtott tésztát megjelölöm egy kiszúróval és az anyag felébe, vagyis a fánk alsó részébe baracklekvárt teszek. Ezután tojással körös-körül megkenem a lekvárral töltötteket, a másik kiszúrt fánkot ráteszem és ismét kiszúrom.
A tésztát ezután letakarom és kelni hagyom. Ha megkelt kisütöm forró olajban éspedig úgy, hogy a fánk teteje kerül alulra a forró olajban. Az elsó oldal sütésénél betakarom és csak ha az megsült, sütöm fedő nélkül a másik oldalát. Vaniliás édesítőporral vagy cukorral bőven meghintem és már tálalom is.
Én ezt a fánkot szeretem a legjobban, mert van benne lekvár, méghozzá az általam befőzött finom sárgabarackból naturan azaz cukor nélkül - persze ehhez édes barack kell.
Nagyon szeretem a lekváros édességeket, különösen a kelteket.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése